Dokumentumfilm készült a dunaszerdahelyi futballklub történetéről

A szlovákiai magyarok legnagyobb közössége a DAC-szurkolóké, az egyesület a felvidéki magyarság megmaradásának és identitásának szimbóluma.

Riasztó mértékben csökken a magyarok aránya és megháromszorozódott a szlovákok száma a felvidéki magyarság egyik központjában, Dunaszerdahelyen. Mi lehet a sorsa a DAC otthonának? Megmutatjuk, mi a helyzet az északi végeken!
Sörös Erik írása
A Csallóköz szívében fekvő Dunaszerdahely a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb központja, és nem mellesleg a legendás DAC focicsapat otthona.
Ezért is aggasztó, Egyre több szlovák ajkú lakos költözött be a városba, miközben a magyar közösség aránya fokozatosan csökken.
A 2011-es és 2021-es járási cenzusadatok összevetése alapján a dunaszerdahelyi járás lakossága 7 százalékkal növekedett. Dunaszerdahely etnikai arculata az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A város és térsége dinamikusan fejlődik, ezzel párhuzamosan a nemzetiségi összetétel is változik. Pozsony közelsége miatt egyre több szlovák család választja lakóhelyéül a települést.
Míg 2001-ben a város lakosságának 80 százaléka volt magyar, 2021-re ez a mutató 72 százalékra csökkent.
Gubík László, a Magyar Szövetség nemrég megválasztott elnöke lapunknak kifejti: mind emögött két párhuzamosan zajló folyamat áll, egyrészt a szuburbanizáció, aminek következtében a dunaszerdahelyiek kiköltöznek a környékbeli településekre, másrészt a helyükre szlovákok érkeznek, húsz év alatt közel megháromszorozva a létszámukat. Mivel a betelepülők között túlsúlyban van a gazdaságilag aktív, fiatalabb réteg, a változó etnikai arány leképeződik az oktatási intézményekben is, de ebben a rétegben erősebb az önszerveződés iránti igény is.
A demográfiai átalakulás hatása már a város különböző szektoraiban is érezhető. A magyar nyelvű oktatási intézmények iránti kereslet csökken, miközben egyre többen választják a szlovák iskolákat. Ez különösen az óvodai és alapiskolai oktatásban figyelhető meg, ahol a betelepülő fiatal családok miatt megnőtt az igény a szlovák nyelvű képzés iránt.
A folyamatot tovább erősíti, hogy Pozsony egyre zsúfoltabbá válik, és az ottani ingatlanárak az egekbe szöktek. Dunaszerdahely viszont kiváló közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, így sokan innen ingáznak naponta a fővárosba.
A szlovák beköltözők többsége fiatal és középkorú családos, akik a főváros nyüzsgése helyett nyugodtabb, kertvárosias környezetben szeretnének élni. A kedvező földrajzi elhelyezkedés, a fejlett infrastruktúra és a gazdasági lehetőségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Dunaszerdahely vonzó célponttá váljon számukra. Ezzel szemben a magyar lakosság aránya csökken, részben a belső migráció, részben az elöregedés miatt.
Dunaszerdahely alpolgármestere, Karaffa Attila Az R7-es gyorsforgalmi út közelségét tartja legnagyobb vonzóerőnek a szlovákok számára, mivel nagyon gyorsan Pozsonyba tudnak érni a munkahelyükre, vagy a barátaikhoz, rokonaikhoz. Kérdésünkre hozzátette, hogy a nagyobb élelmiszerláncok, vagy a posta esetében a munkaerőhiányt pótolják szlovák anyanyelvűekkel, akik jellemzően inkább Észak- és Kelet-Szlovákiából érkeznek.
Gubík László szerint ez azt is mutatja, hogy egy gazdaságilag erős és prosperáló régióról van szó. Dunaszerdahely és a környező települések sok munkalehetőséget kínálnak, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az országban. Ez természetesen azzal jár, hogy nagyobb számban jelennek a munka után érkezők és telepednek le itt véglegesen. Hátrány viszont, hogy a térség etnikai szerkezete módosul, ami idővel különféle feszültségekkel járhat.
Tapasztalható-e kulturális vagy nyelvi feszültség a helyiek és az új lakosok között? Az alpolgármester szerint „néhány beköltöző sajnos a rossz utat, a békétlenséget választotta”, amikor
feljelentette a magyar civil szervezeteket, baráti társulásokat és az önkormányzatot is.
Ennek a következménye rendőrségi zaklatás és kihallgatás lett. Egy baráti társaságot az Összetartozás emlékműve miatt jelentett fel egy beköltöző. Majd a Pázmaneum Társulást is feljelentették a magyar kultúra és a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott ünnepség miatt. A rendőrség ugyancsak hivatalos magyarázatot kér Nagy István agrárminiszter augusztus 20. látogatása kapcsán. Legutóbb a Szlovák Értelmiségiek Szövetsége a polgármestert és a két alpolgármestert jelentette fel az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése miatt.
A nyelvi helyzet is átalakul: bár a város továbbra is magyar többségű, egyre több helyen válik szükségessé a kétnyelvű kommunikáció. Karaffa kiemelte, hogy
„Dunaszerdahely mindig is toleráns város volt és évtizedek óta együtt éltek itt a zsidókkal, romákkal, szlovákokkal a helyi magyar közösség tagjai.”
Az alpolgármester leszögezi: az önkormányzat minden nemzetiségnek és felekezeti hovatartozás nélkül biztosítja az emléknapok, ünnepek megszervezését.
A helyi magyar közösség számára az egyik legnagyobb kérdés, hogy milyen stratégiákkal tudja megőrizni identitását és nyelvét. Ebben kulcsszerepet játszanak a kulturális és oktatási intézmények, valamint a helyi politikai vezetés döntései is.
Gubík szerint Dunaszerdahelynek ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie, mint más, ezekkel a folyamatokkal már korábban megismerkedő régióknak, városoknak. Mivel elsősorban a fiatalabb generációk érkeznek, a legerőteljesebb nyomás az oktatási intézményekre helyeződik. Növekszik az igény a szlovák óvodai nevelés, szlovák iskolai oktatás iránt. A rövid időn belül nagyobb számú beérkezőkre már kevésbé jellemző, hogy beépülnek, vagy legalább kapcsolatot építenek ki a közösséggel, inkább a saját közösségüket építik.
A szlovák betelepülés hatása a helyi politikában is érezhető. A Magyar Szövetség számára kihívást jelent, hogy miként szólítsa meg az újonnan érkezőket, akik közül sokan a szlovák pártokra szavaznak. Gubík szerint „az elmúlt bő évtizedben a szlovák pártok fokozatosan ráébredtek, hogy a magyarok szavazata ugyanannyit ér a végelszámolásnál, mint a szlovákoké. Egyre sikeresebben szólítják meg a magyarságot, ez a számokból jól látható. Korszakváltást hirdettünk a Szövetségben, a feladatunk az, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk.”
A Szövetség javaslat az, hogy déli régiókba költöző szlovák lakosságot is megcélozzák a választásokon. Gubík rámutat: „ha visszatekintünk a múltba, látható, hogy az egységes MKP is megszólított nem elhanyagolható számú szlovák szavazót. Ez nem véletlen, hisz
a régióban akkor is ugyanazokkal a problémákkal (fejletlen infrastruktúra, munkalehetőségek hiánya, leépülő egészségügy és továbbiak) szembesültek mind a magyarok, mind a szlovákok, mint ma.
Ha régiófejlesztésről beszélünk, az mindenkit egyformán érint, a felújított úthálózat mindenki kényelmét szolgálja, egy jól működő kórház ugyanúgy szolgál mindenkit.”
A következő években kulcskérdés lesz Dunaszerdahely számára, hogy sikerül-e megtartani a magyar közösség dominanciáját. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor viszont előbb-utóbb a város etnikai szerkezete egy-két évtized alatt jelentősen megváltozhat és átbillenhet a szlovákok javára. Bár Dunaszerdahely továbbra is a felvidéki magyarság egyik központja marad, a következő évtizedekben nagyban múlik a helyi közösség összetartásán és az önkormányzat döntésein, hogy megőrzi-e jellegét vagy teljesen átalakul. A kihívások adottak, a válaszokat pedig a helyieknek kell megtalálniuk.
A felvidéki magyarság helyzete
A 2021-es szlovákiai népszámlálás eredményei ismét rávilágítottak a felvidéki magyarság folyamatos fogyására. Harrach Gábor Kisebbségi Szemlében megjelent 2023-as tanulmánya szerint Az abszolút érték tekintetében lassult a fogyás mértéke, arányait tekintve továbbra is illeszkedik az elmúlt évtizedek csökkenő trendjébe. A népszámlálás során 422 065-an vallották magukat elsődlegesen magyarnak. Ez a szám kisebb, mint a korábbi években mért adatok. Emellett a magyar anyanyelvűek száma is visszaesett, ami arra utal, hogy nyelvi asszimiláció is zajlik. A demográfiai változások mögött több tényező áll, többek között a vegyes házasságok arányának növekedése, az elvándorlás. A szlovák többségű településeken élő magyarok pedig fokozatosan beolvadnak. A statisztikai adatokból az is kiolvasható, hogy a felvidéki magyarság korstruktúrája elöregedő tendenciát mutat. A gyermekvállalási hajlandóság is alacsonyabb, ami hosszú távon tovább gyorsíthatja a közösség lélekszámának csökkenését. A népszámlálási adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni azokat a módszertani sajátosságokat is, mivel ezek befolyásolhatják az etnikai hovatartozás statisztikai kimutatását. Az ismeretlen nemzetiségűek kategóriája és a második identitásként megjelölt nemzetiségek kérdése tovább árnyalja a képet. Nyugat-Csallóköz etnikai arculata folyamatosan alakul át. A nemzetiségi arányok változása különösen a fiatalok körében szembetűnő. Ha összevetjük a három legnagyobb etnikum (szlovák, magyar, cigány) korstruktúráját, a magyaroknál a 65 év felettiek, a romáknál pedig a 15 év alattiak feltűnően magas aránya a legjellemzőbb sajátosság. A 15 év alatti magyarok értéke csupán 18 százalék a felvidéki magyarság körében.
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovákiai magyarok legnagyobb közössége a DAC-szurkolóké, az egyesület a felvidéki magyarság megmaradásának és identitásának szimbóluma.
Illusztráció: Dunaszerdahely Facebook-oldala